Egy épület tervezésével kapcsolatban számos alkalommal felmerülhet a hő- és füstelvezetés mint követelmény, illetve a hő- és füstelvezetők mint beépítendő „kellékek”. De miért kell ilyesmi egyáltalán?
Mindenekelőtt szögezzünk le egy egyszerű tényt: a hő- és füstelvezetők mára a modern tűzvédelmet ellátó rendszerek elválaszthatatlan részét képezik. Egy ilyen rendszer tulajdonsága, hogy komplex, és nemcsak a tűz, hanem annak káros hatásainak megakadályozására törekszik.
Alapvetően három fő szempontról beszélhetünk.
1. Életvédelem
Széles körben ismert tény, hogy egy tűz során az áldozatok 85-90%-a a füst következményei miatt veszíti életét. A legnagyobb veszélytényező a szén-monoxid, amely a halálesetek 40%-áért felelős: a tűz kezdeti fázisában olyan intenzitással keletkezik, hogy (koncentráció függvényében) már három lélegzetvétel után eszméletvesztést, tíz lélegzetvétel után pedig halált okozhat. Ha mindez nem lenne elég, a sűrű füst értelemszerűen a tájékozódást, ezáltal a menekülést is akadályozza. Nem nehéz tehát belátni, hogy a füst elvezetése szó szerint létfontosságú az épületekben arra az esetre, ha tűz ütne ki.
2. Vagyonvédelem, kárenyhítés
Egy zárt, szellőzés nélkül térben fellángoló tűz esetén óriási hő keletkezik rövid idő alatt. Ez azt jelentheti, hogy az épületben olyan pontok is szenvedhetnek helyrehozhatatlan károkat, ahol egyébként lángok konkrétan nem is égtek. Ráadásul elvezetés nélkül mind a tűz, mind pedig a hő oldalirányban is terjed.
Természetesen a hő- és füstelvezetők nem képesek megakadályozni a tüzet – az azonban elérhető a segítségükkel, hogy a tűz minél kisebb károkat okozzon.
3. A tűz időtartamának csökkentése
Bizonyos értelemben a második ponthoz kapcsolódik, mégis elválik attól; fogjuk fel mondjuk a társadalmi felelősségvállalás részeként. A megfelelő hő- és füstelvezetés ugyanis egyrészt nagyobb biztonságot nyújt az épületben tartózkodók (dolgozók, vásárlók, látogatók stb.) számára, tehermentesíti a beavatkozó tűzoltókat (a látótávolság növelésével, a hő csökkentésével stb.), és csökkenti annak esélyeit, hogy a tűz átterjedjen egy szomszédos épületre.
Kellemest a hasznossal
Egy modern, XXI. századi hő- és füstelvezető rendszer („HFR”) azonban nem csupán biztonságtechnikai megoldás. A jól megtervezett HFR az épület állagának megóvására, a munkakörnyezet temperálására is költséghatékony megoldást jelenten mind ipari, mind kereskedelmi, mind pedig irodai környezetben. Vegyük például a hő- és füstelvezető kupolákat: bizonyos kiépítési konfigurációban például szellőztetésre is használhatók. Felülvilágítóval egybeépítve pedig a mesterséges megvilágítás költségeit is csökkenthetik.
A következő cikkünkben azt vesszük sorra, hogyan fejlődtek a hő- és füstelvezetők, illetve hogyan jutottunk el az alapelemektől a rendszerig.