Miután áttekintettük a CPR fontosságát, valamint a tervező szerepét, és kitértünk arra is, hogy miért van szükség az archiválásra, cikksorozatunk befejező részében arra adunk választ, hogy mire érdemes figyelni a teljesítménynyilatkozatok gyűjtésénél és archiválásánál.
Miként gyűjtsük a teljesítménynyilatkozatokat?
Ha már meggyőztük magunkat, hogy szükséges, a saját érdekünket szolgálja az archiválás, és a megfelelő platformot is kialakítottuk, már „csak” az adatállomány kialakítása, struktúrálása marad hátra. Bár a full text search teljes keresést biztosít, egy könyvtárstruktúra kialakítása – pl. az OTSZ szerinti almappa rendezéssel – segítségünkre lehet az elsődleges felhasználás szerinti rendezés kialakítására. A könyvtárstruktúra létrehozását erősíti az is, hogy vannak valamilyen kép formátumban rendelkezésünkre álló teljesítménynyilatkozatok, amiken belül a keresés nem lehetséges, ezeket be kell sorolnunk valahova.
Ennél is fontosabb az elnevezési konvenció kialakítása. Szükséges a gyártó fájl elnevezés megtartása, ami akár egy számunkra értelmetlen szám és betűsor kombináció is lehet, hiszen a későbbiekben ez marad a közös megnevezés, de szükségünk lehet egy érthető, köznapi megnevezésre is, valamint kézenfekvő a letöltés dátumának rögzítése is. További adatok rögzítését az elnevezésben érdemes megfontolni. Cél a következetesség, az egyszerűség és a minél gyorsabb névadás a letöltések során. A kevesebb itt is több. Az elnevezési konvenció kialakításakor a tagolás a sorrendiség és a kereshetőség végett fontos a megfelelő karakterek ”_”, ”.” – használata.
A teljesítménynyilatkozatot akkor célszerű újra letölteni, ha a termékben változás történt. Ezt jó esetben a verziószám változása, ill. a keltezés egyből jelzi számunkra.
A formátum
elnevezési konvenció kialakítása, karakterek használata
szükséges a terméknév: gyártói fájl elnevezés megtartásával
letöltés dátuma: éééé.hh.nn, arab számok, nulla használatával
termék köznapi elnevezése: saját elnevezés, beszédes név
karakterek: ”_”, ”.” – használata
Archiválás
Ezek után indulhat a teljesítménynyilatkozatok gyűjtése és archiválása. Újabb döntést kell hoznunk, hiszen nemcsak a CPR és a 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet jelent fordulópontot a munkákban. A papír alapú irattározás és a digitális archiválás találkozását is meg kell élnünk. A DoP-k gyűjtésével és tárolásával – minden egyes tervezési feladatnál a használt termékek felülvizsgálatával – dinamikus adatállományt hozunk létre. Projektenkénti archiválása pedig a feladat lezárásakor egy statikus állományt állít elő. Ezt a mentést sok esetben nyomtatott formában is célszerű előállítani adatvesztési, felhasználhatósági stb. szempontok figyelembe vételével.
Látva, hogy kb. 2300 építési termék szabványunkból mintegy 400 tartozik a CPR és 1900 a kormányrendelet hatálya alá, könnyen belátható, hogy a teljesítménynyilatkozatok gyűjtése és archiválása nem kis feladat. Ennek rendezése és begyakorlása nagy kihívás minden tervező számára. Mindaddig, amíg nem jön létre professzionális adatbázis, saját jól felfogott érdekünk, hogy szánjunk időt és energiát a termékismeret elsajátítására és naprakészen tartására, megszerzett tudásunk archiválására. Ez a tudás egyre inkább felértékelődik.
A témához kapcsolódó előadások (a letöltéshez kattintson az előadás címére!):
Nagy Katalin
Hogyan ellenőrizzük az építési termékek megfelelőségét?
Böröcz István
Az építményszerkezetek tűzvédelmi megfelelőségének vizsgálata és igazolása
Nyíri Csaba
A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói
Lestyán Mária – Mészáros János
A CPR hatásai:elmélet, gyakorlat és felelősség